Szerkesztők: Fekete Gábor, Molnár Zsolt és Horváth Ferenc Készült az MTA Ökológiai és Botanikai KutatóintézetébenKiadja a Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 1997. 71-72.o „Forráslápok, átmeneti és dagadólápok Azonosító kód: C Vízhez kötött oligotróf termőhelyeken kialakult pionír jellegű, ám gyakran stabilizálódó fátlan Read more…
Kategória: Növény
A tőzegmohák (Sphagnum) jellegzetes lápi, tőzegképző növények. Protonemájuk lemezes, rajta korlátlan hossznövekedésű, nagy termetű növény fejlődik, szárán víztartó sejtekkel (ampullák). Oldalágai csomókban állanak, levelei nagyon sajátos felépítésűek: a zöld asszimiláló sejtek laza hálózatában nagyméretű, gyűrűs sejtvastagodású, pórusoktól átlyuggatott, elhalt víztartó Read more…
Ricciocarpus natans – békalencsemoha Sphagnum squarrosum – berzedt tőzegmoha Drepanocladus aduncus – mocsári sarlósmoha Dryopteris spinulosa – tarajos pajzsika Lythrum salicaria – réti füzény (fűzfalevelű fű, piros füzény) Epilobium parviflorum – kisvirágú füzike Oenanthe aquatica – mételykóró Galium palustre – Read more…
Békalencsemoha. Rozettaszerű telepei szív alakúak, szétterülnek a víz tetején. Békalencse módjára úszó májmoha. A tudományos névben szereplő natans jelentése is ‘úszó’. (Pannon Enciklopédia. Magyarország növényvilága. Bp., 1995. 103.o) Máthé Imre és Kovács Margit a Nádas-tó magassásosának (Caricetum ripariae) belső részén Read more…
1959 óta, amikor is Máthé Imre és Kovács Margit először leírták a Nádas-tó növényzetét, a rekettyefűz szinte teljesen benőtte a tó tőzegmohás részét. A rekettyefűz lefekvő ágai egy-két méterre a vízre nőnek és járulékos gyökérzetet fejlesztenek. A víz fölé növő Read more…
Legutóbbi hozzászólások