A tőzegmohák (Sphagnum) jellegzetes lápi, tőzegképző növények. Protonemájuk lemezes, rajta korlátlan hossznövekedésű, nagy termetű növény fejlődik, szárán víztartó sejtekkel (ampullák). Oldalágai csomókban állanak, levelei nagyon sajátos felépítésűek: a zöld asszimiláló sejtek laza hálózatában nagyméretű, gyűrűs sejtvastagodású, pórusoktól átlyuggatott, elhalt víztartó sejtek helyezkednek el. Ennek köszönheti a Sphagnum a többi mohánál is sokkal nagyobb vízfelszívó és raktározó képességét. A tőzegmohalápokon a testükben a talajvíz szintjénél több méterrel magasabbra emelik a vizet.
A tőzegmohák hűvös, nedves klímában, elsősorban a hűvös-mérsékelt klímazónában tömegesen előfordulva tőzegmohalápokat, ún. dagadólápokat alkotnak. Évről évre növekvő hatalmas párnáik alul eltőzegesednek. Az így létrejövő tőzegtelepek egyes északi területek legfontosabb energiaforrásai. A mohatőzeg jó adszorbens hatásánál fogva ipari nyersanyag, és a virágkertészetekben is fontos tápföldanyag.
Hazánkban 15 Sphagnum faj él, nagyrészt a nyugati és északi országrészekben.
Hortobágyi Tibor — Kiss István — Pál Miklós — Pócs Tamás — Simon Tibor: Növénytan 2. Növényrendszertan és növényföldrajz. Tankönyvkiadó, Budapest, 1976. Negyedik kiadás (204-206.o)
[Protonema: előtelep vagy fonáltelep. A csírázó moha vagy páfrány spóra által sötét körülmények között létrehozott első, általában fonalas szerkezetű struktúra. A mohák protonemáján rügyek jönnek létre, melyekből a gametofiton növény sarjad ki. — Biológiai kislexikon, 2019.08.28]
[Gametofiton: a növények életciklusában az ivarsejteket termelő szerveket hordozó nemzedék. A gametofiton haploid. A mohák, májmohák életciklusában ez jelenti a domináns fázist, a sporofiton nemzedék részben vagy teljes mértékben függ tőle. — Biológiai kislexikon, 2019.08.28]
