Keresztesi Béla összefoglaló igényű tankönyve a magyar erdőkről először 1968-ban jelent meg, azaz több mint fél évszázada. Jelen poszt az 1971-es 2. kiadás szövegét idézi. A szerző említette, azidőtájt telepített erdőket zömében talán már ki is vágták, viszont talán nyomon lehetne követni, hogy a Cserhát fokozottan rontott erdőállományának feljavítása ügyében született nagyigényű tervek és az elindult munkálatok azóta hogyan alakultak, ill. a rendszerváltás utáni erdőprivatizációk által súlyosbítva milyen fejleményeket hoztak.
Kategória: Irodalom
>>A tőzeg a mai köznyelvben a. m. ‘Torf, Pflanzenkohle’ . Nem úgy régebben. Még Czuczor–Fogarasi is a következő hármas jelentésben ismeri: 1. ‘szalmával vagy törekkel összegyúrt marhaganéjból vályog formára alakított tüzelő a fa nélkül szűkölködő helyeken, különösen a szegényeknél’; 2. Read more…
A nagybárkányi Nádas-tó keletkezéstörténete sok szempontból analógiát mutat a keleméri Mohos tavak genezisével. Érdemes tehát ideidézni Zólyomi Bálint tanulmányából a vonatkozó részeket (Zólyomi 1931, 90-92.o): A keleméri lápok esetében a lápmedencék genezisét is sikerült tisztázni. Hegycsuszamlás, máskép suvadás volt az, Read more…
Cholnoky Jenő: A földfelszín formáinak ismerete. Budapest, 1926. 252.o >>158. ábránk mutatja be a suvadások általános jelenségeit. A mezőségi agyagból álló hegyoldalat (M) szármáciai vagy pannóniai homokkőlap (S) fedi. A mezőségi agyag átázott, megsuvadt, s a hegyoldal lecsúszott. Sz helyen Read more…
A tőzegmoha (Sphagnum) hazánkban. A nagyon tisztelt szerkesztőség kérdésére a Sphagnum hol gyűjthető könnyen, megjegyzem, hogy Budapesthez legközelebb Eger mellett a baktai tóban a Sph. fimbriatum. Drosera rotundifoliával bőven terem. Egerben a ráczhegyi szőllők fölött mezei szekérút vezet a baktai Read more…
Pénzlevelű lizinka, más néven angyalrúgta fű, ínnyújtófű, nádrafű, fillérfű, pénzesfű. US creeping jenny, UK moneywort. Főleg nedves talajú mocsarakban, mocsárréteken, árkokban, ligeterdőkben él, májustól szeptemberig virágzik. Kerti dísznövényként is árusítják, kedvelt talajtakaró, mivel árnyékos helyen is megél, és hosszú indáival Read more…
Szerkesztők: Fekete Gábor, Molnár Zsolt és Horváth Ferenc Készült az MTA Ökológiai és Botanikai KutatóintézetébenKiadja a Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 1997. 71-72.o „Forráslápok, átmeneti és dagadólápok Azonosító kód: C Vízhez kötött oligotróf termőhelyeken kialakult pionír jellegű, ám gyakran stabilizálódó fátlan Read more…
A tőzegmohák (Sphagnum) jellegzetes lápi, tőzegképző növények. Protonemájuk lemezes, rajta korlátlan hossznövekedésű, nagy termetű növény fejlődik, szárán víztartó sejtekkel (ampullák). Oldalágai csomókban állanak, levelei nagyon sajátos felépítésűek: a zöld asszimiláló sejtek laza hálózatában nagyméretű, gyűrűs sejtvastagodású, pórusoktól átlyuggatott, elhalt víztartó Read more…
Ricciocarpus natans – békalencsemoha Sphagnum squarrosum – berzedt tőzegmoha Drepanocladus aduncus – mocsári sarlósmoha Dryopteris spinulosa – tarajos pajzsika Lythrum salicaria – réti füzény (fűzfalevelű fű, piros füzény) Epilobium parviflorum – kisvirágú füzike Oenanthe aquatica – mételykóró Galium palustre – Read more…
Békalencsemoha. Rozettaszerű telepei szív alakúak, szétterülnek a víz tetején. Békalencse módjára úszó májmoha. A tudományos névben szereplő natans jelentése is ‘úszó’. (Pannon Enciklopédia. Magyarország növényvilága. Bp., 1995. 103.o) Máthé Imre és Kovács Margit a Nádas-tó magassásosának (Caricetum ripariae) belső részén Read more…
Legutóbbi hozzászólások