Vastag, húsos gyöktörzsű, évelő növény. Tőállású levelei két sorba rendezettek, szürkészöldek, kard alakúak, hosszú hegybe keskenyednek, 1-4 centiméter szélesek, alig rövidebbek, mint a virágzatot hordozó erőteljes, 50-100 centiméter magas, hengeres szár. A forrt leplű sárga virágok többesével fejlődnek rövid, zöld Read more…
Ez a májmoha állóvizekben, tavakban, vizes erdőkben a víz felületén úszik, lebeg, de a parti nedves talajon is megél, amikor a víz visszahúzódik. A telep alól hosszú, szalagszerű hasi pikkelyek lógnak ki. A talajlakó forma nagyobb, 2–3 cm átmérőjű világoszöld Read more…
A Kelet-Cserhát hepe-hupái között, a Nagybárkány határában emelkedő Hármashatár-hegy meredek leszakadása alatt, az országos kék turistaút régi nyomvonala mentén található, az egyik hepében megbújva a Nádas-tó. Tónak talán nem is igazán lehetne nevezni, különösen a mostani szárazabb időkben, amikor leginkább Read more…
Sümegi Pál — Jakab Gusztáv — Majkut Péter — Törőcsik Tünde — Zatykó Csilla: Middle Age paleoecological and paleoclimatological reconstruction in the Carpathian Basin, Időjárás. Quarterly Journal of the Hungarian Meteorological Service Vol. 113, No. 4, October–December 2009, pp. 265–298 Read more…
Keresztesi Béla összefoglaló igényű tankönyve a magyar erdőkről először 1968-ban jelent meg, azaz több mint fél évszázada. Jelen poszt az 1971-es 2. kiadás szövegét idézi. A szerző említette, azidőtájt telepített erdőket zömében talán már ki is vágták, viszont talán nyomon lehetne követni, hogy a Cserhát fokozottan rontott erdőállományának feljavítása ügyében született nagyigényű tervek és az elindult munkálatok azóta hogyan alakultak, ill. a rendszerváltás utáni erdőprivatizációk által súlyosbítva milyen fejleményeket hoztak.
>>A tőzeg a mai köznyelvben a. m. ‘Torf, Pflanzenkohle’ . Nem úgy régebben. Még Czuczor–Fogarasi is a következő hármas jelentésben ismeri: 1. ‘szalmával vagy törekkel összegyúrt marhaganéjból vályog formára alakított tüzelő a fa nélkül szűkölködő helyeken, különösen a szegényeknél’; 2. Read more…
A nagybárkányi Nádas-tó keletkezéstörténete sok szempontból analógiát mutat a keleméri Mohos tavak genezisével. Érdemes tehát ideidézni Zólyomi Bálint tanulmányából a vonatkozó részeket (Zólyomi 1931, 90-92.o): A keleméri lápok esetében a lápmedencék genezisét is sikerült tisztázni. Hegycsuszamlás, máskép suvadás volt az, Read more…
Cholnoky Jenő: A földfelszín formáinak ismerete. Budapest, 1926. 252.o >>158. ábránk mutatja be a suvadások általános jelenségeit. A mezőségi agyagból álló hegyoldalat (M) szármáciai vagy pannóniai homokkőlap (S) fedi. A mezőségi agyag átázott, megsuvadt, s a hegyoldal lecsúszott. Sz helyen Read more…
A tőzegmoha (Sphagnum) hazánkban. A nagyon tisztelt szerkesztőség kérdésére a Sphagnum hol gyűjthető könnyen, megjegyzem, hogy Budapesthez legközelebb Eger mellett a baktai tóban a Sph. fimbriatum. Drosera rotundifoliával bőven terem. Egerben a ráczhegyi szőllők fölött mezei szekérút vezet a baktai Read more…
Pénzlevelű lizinka, más néven angyalrúgta fű, ínnyújtófű, nádrafű, fillérfű, pénzesfű. US creeping jenny, UK moneywort. Főleg nedves talajú mocsarakban, mocsárréteken, árkokban, ligeterdőkben él, májustól szeptemberig virágzik. Kerti dísznövényként is árusítják, kedvelt talajtakaró, mivel árnyékos helyen is megél, és hosszú indáival Read more…
Legutóbbi hozzászólások