Tőzegmoha

A tőzeg szó eredetéről


>>A tőzeg a mai köznyelvben a. m. ‘Torf, Pflanzenkohle’ . Nem úgy régebben. Még Czuczor–Fogarasi is a következő hármas jelentésben ismeri: 1. ‘szalmával vagy törekkel összegyúrt marhaganéjból vályog formára alakított tüzelő a fa nélkül szűkölködő helyeken, különösen a szegényeknél’; 2. ‘szélesb értelemben, megszáradt szarvasmarhaganéj, melyet eredeti mivoltában szintén tüzelőül szoktak használni’; 3. ‘gyeptőzeg, mely alatt némely lapályos helyeknek fűgyökerekből és földből álló földszínét értjük, mely megszárítva szintén tüzelőnek használtatik’. <<

Népnyelvi példák (tájszótárak adatai): Kecskemét vidékéről: tőzek v. tőzeg: marhaganéjból vályog-formára alakított tüzelő, a fa nélkül szűkölködő helyeken a szegénységnél. Debrecen környékén: tőzek, jelentése ‘trágyából gyúrt tüzelő’. Borsodi változat: teőzik, mely nem más, mint négyszögű formába préselt szárított tehén- és lótrágya.

Az első írásos adata 1585-ből származik. A régiségben mindenekelőtt trágya jelentésben használták, a mai ‘tőzeg’ jelentése később alakult ki. Ebben a jelentésben a 18. századi hivatalos nyelvben a turfa szó is használatos volt (pl. Mária Terézia tőzegkitermelésről szóló rendeletében), nyilván a német torf ‘tőzeg’ mintájára, de ez a népnyelvbe nem került be, és úgy tűnik, nem is maradt meg.

A tőzeg a magyarban török jövevényszó, alakváltozatai több törökségi nyelvben is megvannak (az oszmánli török mellett pl. a kirgiz, csagatáj, üzbég, baskír stb. nyelvekben), többé-kevésbé azonos jelentéskörben: ‘trágya, tüzelni való trágya’. Elképzelhető, hogy a magyar nyelvbe közvetlenül az oszmán törökből került, de Ligeti Lajos feltételezi, hogy kun-besenyő átvétel is lehet.

Ligeti Lajos: Tőzeg. Magyar Nyelv 34. (1938) 207-210.o.

Have any Question or Comment?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Kategóriák

Legutóbbi hozzászólások