Tőzegmoha

Hónap: 2019 augusztus


A tőzegmoha (Sphagnum) hazánkban. A nagyon tisztelt szerkesztőség kérdésére a Sphagnum hol gyűjthető könnyen, megjegyzem, hogy Budapesthez legközelebb Eger mellett a baktai tóban a Sph. fimbriatum. Drosera rotundifoliával bőven terem. Egerben a ráczhegyi szőllők fölött mezei szekérút vezet a baktai Read more…


Pénzlevelű lizinka, más néven angyalrúgta fű, ínnyújtófű, nádrafű, fillérfű, pénzesfű. US creeping jenny, UK moneywort. Főleg nedves talajú mocsarakban, mocsárréteken, árkokban, ligeterdőkben él, májustól szeptemberig virágzik. Kerti dísznövényként is árusítják, kedvelt talajtakaró, mivel árnyékos helyen is megél, és hosszú indáival Read more…


Szerkesztők: Fekete Gábor, Molnár Zsolt és Horváth Ferenc Készült az MTA Ökológiai és Botanikai KutatóintézetébenKiadja a Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 1997. 71-72.o “Forráslápok, átmeneti és dagadólápok Azonosító kód: C Vízhez kötött oligotróf termőhelyeken kialakult pionír jellegű, ám gyakran stabilizálódó fátlan Read more…


A tőzegmohák (Sphagnum) jellegzetes lápi, tőzegképző növények. Protonemájuk lemezes, rajta korlátlan hossznövekedésű, nagy termetű növény fejlődik, szárán víztartó sejtekkel (ampullák). Oldalágai csomókban állanak, levelei nagyon sajátos felépítésűek: a zöld asszimiláló sejtek laza hálózatában nagyméretű, gyűrűs sejtvastagodású, pórusoktól átlyuggatott, elhalt víztartó Read more…


Ricciocarpus natans – békalencsemoha Sphagnum squarrosum – berzedt tőzegmoha Drepanocladus aduncus – mocsári sarlósmoha Dryopteris spinulosa – tarajos pajzsika Lythrum salicaria – réti füzény (fűzfalevelű fű, piros füzény) Epilobium parviflorum – kisvirágú füzike Oenanthe aquatica – mételykóró Galium palustre – Read more…


Békalencsemoha. Rozettaszerű telepei szív alakúak, szétterülnek a víz tetején. Békalencse módjára úszó májmoha. A tudományos névben szereplő natans jelentése is ‘úszó’. (Pannon Enciklopédia. Magyarország növényvilága. Bp., 1995. 103.o) Máthé Imre és Kovács Margit a Nádas-tó magassásosának (Caricetum ripariae) belső részén Read more…


1957-ben Máthé Imre és Kovács Margit, a siroki Nyírjes-tóról írott, a Botanikai Közleményekben megjelent tanulmányukat az alábbi mondattal zárják: “Előzetes bejelentésként közöljük, hogy 1957. őszén a Cserhát-hegység területén végzett geobotanikai kutatásaink alkalmával a Nagybárkány község felett emelkedő Hármashatárhegy északi oldalában Read more…


Borhidi Attila a nagybárkányi Nádas-tavat — növénytársulási szempontból — az alábbi kategóriába sorolja: “2.5.1.2.1.1.1.1.1. 1. Phragmiti communis-Sphagnetum recurvi Zólyomi 1931 (Tőzegmohás nádas) Európában valószínűleg többfelé előforduló, nálunk kifejezetten hegyvidéki jellegű növénytársulás, amely úszólápok savanyú tőzegén alakul ki. A nádasnál (Phragmitetum Read more…


1959 óta, amikor is Máthé Imre és Kovács Margit először leírták a Nádas-tó növényzetét, a rekettyefűz szinte teljesen benőtte a tó tőzegmohás részét. A rekettyefűz lefekvő ágai egy-két méterre a vízre nőnek és járulékos gyökérzetet fejlesztenek. A víz fölé növő Read more…

Kategóriák

Legutóbbi hozzászólások